Galléros papagáj
A Galléros papagáj egy nagytestű madár, érdekessége, hogy mérete és tollazata is eltér a különféle területeken élő egyedéknél a fajtán belül is.




Négy alfajuk van két főcsoportban. Ezek többnyire zöldek, a nyakuk hátsó részén sárga sáv található. Egyes alfajoknál zöld a fej és a nyak, míg másoknál változatosabb zöld és kék test a jellemző, de léteznek sárga és piros díszítéssel rendelkezők is.



Alapvetően csendes fajta, főleg táplálkozás idején halkulnak le, de ha megzavarják őket, éktelen ricsajt csapva repülnek szét, ezzel is figyelmeztetve csapattársaikat a veszélyre. Minden alfaj széles körben hibridizál, azaz egymással szaporodva keverék utódokat hoznak létre.


A Galléros papagáj endemikus (csak Ausztráliában található meg), konkrétan az északi terület valamint északnyugaton és Ausztrália keleti részén. A keleti államok partvidéki részein csak elvétve fordulnak elő, azok is főleg tenyészetekből megszökött példányok. Párokban vagy kisebb állományokban élnek, erdős területek szélén, ritkásabb fás részeken vagy fákkal borított vízfolyások mentén élnek. Főleg a földön táplálkoznak, de fákban és cserjésekben is keresnek ennivalót, általában a reggeli órákban és késő délután. Magokat és néhány gyümölcsöt, virágot, nektárt és rovarokat, lárvákat esznek. Mezőgazdasági területeken a betakarítási időszakban leszóródott, kiömlött gabonamagvakat is megdézsmálják az utak mentén.




Tojásukat üreges, élő vagy halott fák odvába rakják, vagy ha ilyet nem találnak, akkor a fák tövében rotható forgácsra építik fel azt. A tojásokat a tojó kelti ki, miközben a hím eteti őt is és a kikelt fiókákat is, a fészket időnként elhagyja élelemért kutatva. Később mindkét szülő táplálja a kismadarakat.


Mezőgazdasági területeken a gallérosokat kártevőnek minősítették, egy időben vadászatuk is engedélyezett volt az okozott károk miatt.





Címkék:
Ásványok Felszerelések Párzás Viselkedés