Verébpapagáj

Boldog Karácsonyt!

Mint négy tojás :)

Hűha, milyen rég írtam utoljára,  sajnos tényleg nincs sok időm mostanában, de így ünnepek idején szükség van egy helyzetjelentésre. Bizony sok minden történt mióta nem írtam.

Verébpapagájaim összlétszáma hétről négyre csökkent. Három fiókának — akik inkább kamaszok már, mint újszülöttek — új gazdija van. “Név szerint” egyesnek, kettesnek, és ötösnek (a születési sorrend szerint). Mindannyian szép új helyre kerültek és a madarak azt csiripelték, jól vannak. Hármaska és négyeske is jól van, ők velem karácsonyoznak. Velük is rengeteg dolog történt ám; megtanultak repülni, hogy csak egyet említsek. Az természetes, hogy eltelik egy kis idő míg kitanulják a szárnyalás mesterségét, de ők eleinte inkább a helikoptereket utánozták, mint szüleiket. Elrugaszkodtak, hajtották magukat felfelé, esetleg előre vagy valamilyen más irányba és reménykedtek, hogy jó helyen érnek földet. Persze nem mindig sikerült. Sokszor a kényszerleszállás mellett döntöttek és az ágy alatt, a szekrény tetején vagy az asztal alatt landoltak, ha más lehetőség nem akadt :). Mára már remekül megy nekik, kész vadászpilóták.

» olvass tovább

Nőnek mint a gomba!

Libasorban

Bizony elkezdődött az iskola. Valószínűleg akik gyakrabban olvassák a blogom észre is vették, hogy egy ideje nem írtam. Higgyétek el, ezalatt is sok minden történt. A fiókák félig felnőttek, mind önállóan esznek, repülnek, sőt már csak négyen vannak, mivel egyikőjük új gazdihoz került.

Október elején elválasztottam őket a szülőktől, megkezdték önálló életüket. Eleinte nem “fogták az adást” és sokszor a két ketrec rácsain keresztül is enni kértek Myke-éktól, ami persze elég nehezen volt kivitelezhető. Pár nap után már nem hallottam a jellegzetes kéregető hangot (kb. ilyen volt: ééé-éééé-ééé-éééé), ők is megtanultak teljes mértékben elszakadni. Egyedül eszik a napraforgót (bár még sokszor kiesik a csőrükből, és csak második rágásra sikerül megtörni) és a többi magot. Szeretik a gyümölcsöket is (még szép!) és a tojást sem nélkülözik. Imádnak kint lenni, minden nap kiengedem és szelídítem őket. Nagyon gyorsan tanulnak, kivéve ketteskét, aki egy kicsit jobban fél még a kéztől, de már ő is elfogadja tőlem a magokat. » olvass tovább

A kézhez szoktatás

Kézzel nevelés kontra kézhez szoktatás – előnyök és hátrányok

Itt már az ujjamon ül :)

A tenyésztők körében ismert és sok esetben használt tenyésztési módszer a kézzel nevelés. Ez annyit jelent, hogy a madarat bizonyos korában (verébpapagájok esetében 10-20 naposan) elválasztják a szüleitől, esetleg már a tojást is keltetőgéppel keltik ki, és a tenyésztő neveli fel őket. Ő nekik enni, és esetleg foglalkozik is velük. Ez nagyon fáradságos munka, olyan kisebb papagájoknál, mint a verébpapagájok is, nem gyakran szokták alkalmazni (Magyarországon egyáltalán nem). A hatalmas előnye, amiért nagyobb és drágább madarakat így szoktak nevelni, hogy rendkívül szelídek lesznek és ragaszkodóak az emberhez. Ezek az állatok drágábbak, mint a szülők által felnevelt társaik. Mivel a tenyésztő neveli fel, a madár teljesen azt hiszi hogy az ember a társa, és egész életében ebben a tévhitben kell élnie. » olvass tovább

A szétálló lábujjak problémája

Avagy a gyűrűzés nehézségei

El fogom érni!

Pár nappal ezelőtt megígértem, hogy írok egy bejegyzést a gyűrűzésről. Amikor ezt írtam még nem tudtam milyen nehéz valójában, főleg nekem, aki még sosem csinálta. Akadtak is nehézségek. Először úgy gondoltam (a leírások alapján), hogy egy egyszerű kétkezes “darab” lesz, de végül négykezes kerekedett belőle. 24-én este kivettük apukámmal a legnagyobb fiókát, aki akkor már egész jó erőben volt. Legalábbis a kapálózás és a “menjünk a fejünk után, mert lehúz” jól mentek neki (és egész gyorsan). Tehát kivettük a kicsit. Még előtte kikészítettem az előzőleg megmosott alumínium gyűrűt és egy kis olajat, ha nem menne elég olajozottan a dolog. Eleinte a videózással is próbálkoztunk, de rájöttünk, hogy nem fog menni. Két percen keresztül próbáltam úgy megfogni, hogy az egyik lábát ki tudjam nyújtani. Nem ment!
» olvass tovább

Tojásból lesz a csoda…

Van egy jó hírem! Fióka érkezett a házhoz bizony! Éppen nyaraltam 14.-e este, amikor otthonról kaptam a hírt, hogy az első tojás kikelt, és egy apró kis élőlény bújt ki belőle. Az első utód, a Myke és Suny famíliában. Nagyon sajnáltam, hogy nem lehettem itthon, de szerencsére volt aki vigyázzon rájuk és mire hazaértünk már ketten csipogtak a fészekből, ma pedig már négyen vannak. Szerencsére mindannyian jó egészségnek örvendenek, mozognak, visítanak. Azért nem olyan keserűen, csak szolidan, halkan, épp hogy a Myke-ék meghallják. Az ifjú szülők pedig rendkívüli odaadással, egész nap felügyelik és etetik őket. » olvass tovább

Rövidhír – 7 tojás!

Bizony, jól olvastad, már hét tojáson ül Suny a tojó verébpapagájom. Ez a bejegyzés inkább csak hír értékű, gondoltam tájékoztatlak titeket, hogy állok tojás ügyben. A verébpapagájok általában kétnaponta raknak le egy tojást. Ez így rendben is van, de érdekes, hogy nálam a második tojás után a harmadik 3 nap múlva született. Nem tudom mi lehetett a háttérben, de azóta minden rendben megy, pedig már kezdtem azt hinni hogy leálltak. Most pedig már ott tartok, hogy 7 tojásuk (!) van, alig tudom követni őket :). Ez azt jelenti, hogy a hetedik 15 nappal idősebb az elsőnél! Érdekes lesz látni, ha mindkettő kikel, milyen nagy lesz a különbség. Persze most még csak szurkolok, hogy minél több kikeljen. » olvass tovább