Verébpapagáj

Boldog Karácsonyt!

Mint négy tojás :)

Hűha, milyen rég írtam utoljára,  sajnos tényleg nincs sok időm mostanában, de így ünnepek idején szükség van egy helyzetjelentésre. Bizony sok minden történt mióta nem írtam.

Verébpapagájaim összlétszáma hétről négyre csökkent. Három fiókának — akik inkább kamaszok már, mint újszülöttek — új gazdija van. “Név szerint” egyesnek, kettesnek, és ötösnek (a születési sorrend szerint). Mindannyian szép új helyre kerültek és a madarak azt csiripelték, jól vannak. Hármaska és négyeske is jól van, ők velem karácsonyoznak. Velük is rengeteg dolog történt ám; megtanultak repülni, hogy csak egyet említsek. Az természetes, hogy eltelik egy kis idő míg kitanulják a szárnyalás mesterségét, de ők eleinte inkább a helikoptereket utánozták, mint szüleiket. Elrugaszkodtak, hajtották magukat felfelé, esetleg előre vagy valamilyen más irányba és reménykedtek, hogy jó helyen érnek földet. Persze nem mindig sikerült. Sokszor a kényszerleszállás mellett döntöttek és az ágy alatt, a szekrény tetején vagy az asztal alatt landoltak, ha más lehetőség nem akadt :). Mára már remekül megy nekik, kész vadászpilóták.

» olvass tovább

Nőnek mint a gomba!

Libasorban

Bizony elkezdődött az iskola. Valószínűleg akik gyakrabban olvassák a blogom észre is vették, hogy egy ideje nem írtam. Higgyétek el, ezalatt is sok minden történt. A fiókák félig felnőttek, mind önállóan esznek, repülnek, sőt már csak négyen vannak, mivel egyikőjük új gazdihoz került.

Október elején elválasztottam őket a szülőktől, megkezdték önálló életüket. Eleinte nem “fogták az adást” és sokszor a két ketrec rácsain keresztül is enni kértek Myke-éktól, ami persze elég nehezen volt kivitelezhető. Pár nap után már nem hallottam a jellegzetes kéregető hangot (kb. ilyen volt: ééé-éééé-ééé-éééé), ők is megtanultak teljes mértékben elszakadni. Egyedül eszik a napraforgót (bár még sokszor kiesik a csőrükből, és csak második rágásra sikerül megtörni) és a többi magot. Szeretik a gyümölcsöket is (még szép!) és a tojást sem nélkülözik. Imádnak kint lenni, minden nap kiengedem és szelídítem őket. Nagyon gyorsan tanulnak, kivéve ketteskét, aki egy kicsit jobban fél még a kéztől, de már ő is elfogadja tőlem a magokat. » olvass tovább

A kézhez szoktatás

Kézzel nevelés kontra kézhez szoktatás – előnyök és hátrányok

Itt már az ujjamon ül :)

A tenyésztők körében ismert és sok esetben használt tenyésztési módszer a kézzel nevelés. Ez annyit jelent, hogy a madarat bizonyos korában (verébpapagájok esetében 10-20 naposan) elválasztják a szüleitől, esetleg már a tojást is keltetőgéppel keltik ki, és a tenyésztő neveli fel őket. Ő nekik enni, és esetleg foglalkozik is velük. Ez nagyon fáradságos munka, olyan kisebb papagájoknál, mint a verébpapagájok is, nem gyakran szokták alkalmazni (Magyarországon egyáltalán nem). A hatalmas előnye, amiért nagyobb és drágább madarakat így szoktak nevelni, hogy rendkívül szelídek lesznek és ragaszkodóak az emberhez. Ezek az állatok drágábbak, mint a szülők által felnevelt társaik. Mivel a tenyésztő neveli fel, a madár teljesen azt hiszi hogy az ember a társa, és egész életében ebben a tévhitben kell élnie. » olvass tovább

Myke első napjai itthon

A hazaérkezés után nincs más dolgod, mint elhelyezni az új családtagot a végleges kalitkájába. Ha este hoztad haza könnyebb a dolgod, mert sötétben nem marad meg a madárban, hogy “az a gonosz kéz fogott meg és tuszkolt be ebbe az ismeretlen ketrecbe”. Az első napon hagyd a madarat nyugodtan, magában, zárt ajtó mögött és ha be is mész a szobába, csak szép óvatosan, halkan, nyugodt mozdulatokkal. Ilyenkor az újonc meg van szeppenve, tele van kétségekkel, egy teljesen új helyre került és meg kell szoknia a környezetét. » olvass tovább