Pár lecke
A verébpapagájoknak, ahogy minden más papagájnak is fontos, hogy foglalkozzunk velük, változatos életet biztosítsunk nekik. A kalitkában tartott madarakat minden nap engedjük ki a szobába, lakásba egy kis repülésre, és az sem árt, ha ezalatt hasznosan töltjük az időt. Ebben a bejegyzésben bemutatok pár trükköt, leckét, amit megtaníthatsz a verebednek, vagy más kispapagájodnak és később talán hasznát is veszed, vagy csak bemutathatod a barátaidnak.
Lépj fel! Minden papagájtulajdonos számára kötelező megtanítani a madarát a lépj fel parancsra, ha azt akarja, hogy szelíd legyen. Ha a papagáj már elfogadja a kezedből a kedvenc csemegéit kezdd el gyakorolni vele. Először egy segédeszközzel (mondjuk kisebb fakanállal, vagy valami farúddal) próbáld. Ha elég tágas a kalitka lehet azon belül is, de ki is veheted a kalitkából (!előtte ellenőrizd minden ablak be van-e csukva!). Nyújts vízszintesen, lassan a rudat a begye alá, hogy a csemegét csak akkor érhesse el, ha rálép a rúdra. Nem fog rögtön menni, viszont egy idő után rájön, mit kell tennie az ínyenc falatokért. Később próbáld az ujjaddal és mindig adj neki jutalmat, ha megcsinálta. Ennyi az egész, de ezt muszáj megtanítanod, hogy biztonságosan kinn lehessen a madarad.
Forogj! Ez egy saját fejlesztésű trükk, amit Mykeval játszottunk. Főleg olyan madarakkal lehet akiknek elég erős lábuk van (a verébpapagájoknak is). A lényege: ráveszed a kedvenced, hogy tegyen egy egész fordulatot az ujjad körül. Tedd az ujjadra és kínáld neki a kedvenc csemegéjét, majd húzd lefele (a csemegét) úgy, hogy csak akkor érje el, ha lefüggeszkedik az ujjadról, majd húzd tovább az orra előtt vissza állásba. Ha megcsinálta a “bukfencet” add oda neki a jutalmát. Biztos nem fogja minden papagáj megcsinálni, csak azért írtam le, mert bárkinek sikerülhet egy verébpapagájjal és nagyon vicces kis mutatvány. Gyakorlás hiányában persze ezt is elfelejtik.
Gyere! A repülési parancsok egyike, a hívás. Nem nehéz, csak még fiatalon kell megtanítanod rá. Vegyél magadhoz csemegét és tedd le a papagájod valahova. Nyújtsd ki az egyik kezed (mutató ujjal) és a másikkal mutasd neki a csemegét. Először közelről, de annyira távolról hogy csak repülve jusson hozzá. Hamar kiötli mi a megoldás és repül is az ujjadra. Aztán próbáld egyre távolabbról. Végül úgy, hogy nem mutatod a csemegét. Ha jól csinálta a feladatot jutalmazd meg. Ha rosszul csinálta, vagy nem a kívánságodnak megfelelően, ne adj neki csemegét, kezdjétek előlről! Ezeket a leckéket én is mind megtanítottam Mykenak és hidd el sokszor nagyon hasznosak. Ahhoz, hogy ne felejtse el, gyakoroltatni kell. Egyenlőre ennyi, a következő fejezet már Sunyról fog szólni. Ha kérdésed van, írj kommentet, vagy email-t! (a nevek kiejtése, ha valaki nem ismeri: Suny=szani, Myke=májki v. miki)
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
Myke első napjai itthon
Hófehérke a lakásomban
Szia!
Az én hullámos papagájaim ketten vannak, egymást nagyon szeretik, de velem vannak problémáik..
A harmadik napon kiengedtem őket a szobába, és amikor hazajöttem, maguktól bemásztak a kalitkába. Ez így ment 3 napig, de a negyedik napon nem voltak hajlandók bemenni. Mivel vadak, és önként nem tűrik, hogy hozzájuk érjek, így vad hajkurászás, üldözősdi kezdődött, míg vissza bírtam őket tenni. Reméltem, hogy ebből tanultan, de nem: elkanászodtak, és másnap is kosárral kellett meglehetősen agresszívan elkapnom őket. Azóta nem engedem ki őket, mivel nem mennek vissza. Azóta, ha odamegyek a kalitkájukhoz, mindketten hátat fordítanak nekem, és elhallgatnak, mintha csak rólam beszéltek volna, é ski lennék közösítve….
Kérnék szépen tanácsot! Szeretném, ha boldogok lennének, ha szelidülnének, ha lehetne velük bolondozni, de azt sem szeretném, ha a fejemre nőnének.
Köszönettel:
Rita
Szia Rita!
Azt tudnod kell hogy minden madarat nehezebb megszelídíteni ha párban tartod őket, és az sem mindegy hogy milyen idősek. Ha a tieid már nem fiatalok, akkor már nem lesznek soha olyan szelídek mint egy kiskorától emberhez szokott madár.
Nem csoda, hogy azóta elidegenedtek tőled. Ez nem éppen jó módszer a papagájszelídítéshez, sőt egyenesen a legrosszabb. A legjobb az lett volna, ha előbb megszelídíted őket és utána engeded ki, de most már nehezebb dolgod lesz. Az első feladatod hogy (újra) megkedveltesd magad velük, hogy újra valamelyest a bizalmukba férkőzz. Ehhez a következő tanácsokat adnám:
– Most egy darabig ne engedd ki őket!
– Jöjj rá hogy mi a kedvenc csemegéjük, ez lehet akár mag, csíráztatott mag, gyümölcs, zöldség, akármi ami számukra ehető, próbáld kitalálni mit szeretnek a legjobban.
– Ha már tudod, ezzel kínálhatod őket, először a kalitka rácsain keresztül a kezedből, majd ha már így elfogadják, nyugodtan, a kalitkába benyúlva is.
– Aztán a kalitkában megpróbálhatod az ujjadra léptetni őket, és ha ez már mindig megy nekik, akkor nyugodtan ki is engedheted őket, mert legközelebb már az ujjadra fognak lépni. Ha az ujjadtól félnek (ami nem lenne csoda mindezek után) akkor próbáld meg valamiféle faággal. És mindig adj nekik jutalomfalatot ha valamit jól csinálnak. Akkor is ha beteszed őket.
Persze ha ez nem menne túl hamar, akkor sem tilthatod el tőlük a repülést huzamosabb ideig, ezért azt tanácslom, ha még nem szelídek, de ki szeretnéd őket engedni, azt akkor tedd, mikor éhesek, mert így biztos visszamennek majd enni a kalitkába ha adsz nekik ennivalót, előbb-utóbb. De semmiképp se csináld amit eddig tettél. A legrosszabb esetben is csak sötétben, mert akkor nem emlékeznek arra hogy ki fogta meg őket, persze csak finoman!
Remélem segíthetek, szólj ha van fejlődés!