Egyedül vagy egymással?

A párban tartás előnyei és hátrányai

Nagy dilemma szokott lenni, hogy egyedül tartsam a papagájom vagy párban? Nehéz eldönteni. Magam sem tudom kinek melyik a jobb, de megpróbálok segíteni. Ebben az “epizódban” egy kicsit belekukkantok a verébpapagájok etológiájába (az állatok viselkedésével foglalkozó tudomány). No azért nem kell megijedni, nem lesz olyan tudományos mint amennyire annak hangzik. Úgy gondolom az emberek nem tudnak sokat arról, hogyan változik meg a papagájok viselkedése és viszonya az emberrel, amikor egyszerűen csak párban tartjuk őket, vagy amikor szaporodnak. Egyesek olyan téveszmék miatt nem szeretnének párt kedvencüknek, mert azt gondolják, hogy akkor teljesen elvadul. Szerencsére ez a verébpapagájok esetében nem igaz és nem olyan vészes. Természetesen két papagáj tartásának mások a feltételei, mint egynek. Érdemes elgondolkodni és minden körülményt megvizsgálni mielőtt belevágnánk. A saját tapasztalataimra támaszkodva készítek nektek egy kis tanácsadót. 

Mondok nektek egy példát az egyedül, illetve a párban tartott madarak viselkedésbeli különbségére. Míg Myke egyedül volt, rengeteg tapasztalattal gazdagodtam a verébpapagájok tanításával kapcsolatban. Eszméletlen tanulékony madárkák. Hamar megértik mit szeretnénk és könnyen megtanulják. Pár próbálkozás után már tökéletesen megy nekik. Ez főleg a fiatal egyedekre jellemző, de az idősebbek sem szégyenkezhetnek. Mielőtt megvettük Sunyt, a párját, Myke rengeteget fejlődött és szelídült. Kész “ölebbé” vált, szerette ha vakargatom a buksiját. Épp ez az a viselkedés forma, amit csak magányosan tartott papagájoknál lehet megfigyelni. Mióta együtt vannak, Myke nem hagyja magát “kényeztetni”. Persze érthető az oka: ott van neki a párja, aki tökéletesen elvégzi ezt a feladatot helyettem. Tehát a bizalmas viszony megszűnt közöttünk, azzal hogy ő “megházasodott”.

Ezt azért írtam le, mert fontosnak tartom, hogy tudd, mit veszítesz, ha párban szeretnéd őket tartani. De! Ha nem önös érdekeink vezérelnek egyből rájövünk ez nem áldozat, inkább öröm számunkra is. A párban tartott madarak sokkal kiegyensúlyozottabb életet élnek, mint magányos társaik. Ha verébpapagájodnak nincs társa, téged fog akként kezelni, te leszel az ő családja. Ez egyrészt hatalmas felelősség, sokkal több figyelmet igényel. Másrészt te csak részben vagy képes teljesíteni ezt a feladatkört. Sosem lesz olyan boldog kedvenced, mint egy igazi fajtársával. Az is igaz viszont, hogy a párban tartott madarak kevésbé kötődnek az emberhez, mondhatjuk úgy is, nem olyan kezesek. Ha tanítani szeretnél nekik egy trükköt az is sokkal nehezebb, mert jobban figyelnek egymásra mint rád :).

Persze el kell gondolkodnunk, mi a fontosabb számunkra, mert az kétségtelen, hogy minden madár számára az a természetes, ha a fajtársaival együtt él. Igazán boldogok csakis a társas papagájok lesznek. Kisebb csetepaték persze mindig vannak, még a legharmonikusabb házasságban is, de ez még nem jelenti azt, hogy ne szeretnék egymást. Két madár tartása már nagy felelősség, de egy magányosé talán még annál is nagyobb.

Érdemes még megfigyelni a verébpapagájok viselkedés-változását tenyészidőszakban. Ilyenkor az emberhez és a fajtársaikhoz való viszonyuk is radikálisan megváltozik. De ezt majd a következő bejegyzésben, hisz erről is van mit írni bőven :).

Közlemény: Még mindig gazdit keres a két kis verébpapagájom, Myke és Suny fiai, négyes és hármas. Rendkívül jól fejélődnek, nagyon okos madarak. Itt több információt is találsz róluk: http://verebpapagaj.hu/elado-verebpapagajok/ Úgy gondolom hogy bárki számára rendkívül jó ajándék lehet egy ilyen papagáj.Például Húsvétra. Természetesen csak olyannak, aki szeretne madarat! Ha felkeltették az érdeklődésedet, keress bátran!

Frissítés: Hármas és Négyes azóta gazdára lelt. :)


Szólj hozzá!

Ajánlott bejegyzések:

14 hozzászólás

  1. stanley - 2011. április 21. 15:33

    Érdeklődve olvastam a cikkedet. A szakirodalom többsége azt írja, h. csak párban szabad tartani a verebet. Persze én is el tudon képzelni, hogy aki egész nap otthon van, az képes annyi törődést adni a madárnak, hogy nem unatkozik. De ezt sajnos igen kevesen engedhetik meg maguknak. Ill. azt is el tudom képzelni, hogy szomszédos kalitkában vannak más madarak, akkor esetleg elcsicseregnek, amíg a gazdi nem ér haza.


  2. Marcell - 2011. április 21. 18:43

    Örülök, hogy tetszett! :)
    Bizony, én is inkább a párban tartást ajánlom, talán ez kicsit érezhető is az írásomból. Ez sokkal inkább hasonlít a természetes életrendjükhöz, mintha egyedül lennének. Az egyedül tartott verébpapagáj sokkal több figyelmet igényel és a legtöbb embernek nincs rá annyi ideje hogy boldog életet tudjon neki biztosítani.
    Igazából szerintem az sem elég nekik, ha látják, vagy hallják fajtársaikat (vagy más papagájokat), mert a természetben ők nem csoportosan élnek, hanem párokban. A territoriális viselkedésük nagyon fejlett, ezért inkább versengenek egymással minthogy csoportosan éljenek. Mindenesetre nagyon érdekes megfigyelni ezeket a viselkedéseket, ha már nem a természetben legalább otthon :).
    A tieid hogy vannak?


  3. stanley - 2011. április 22. 10:50

    Úgy látom jól. Kérdezni is akartam, hogy mikor van a tojásrakási idejük, és milyen magkeveréket, zöldet és ami fő : fehérjeforrást adsz a tieidnek ilyenkor?


  4. Marcell - 2011. április 22. 12:18

    Mostantól már költhetnek, de nincs így behatárolva, akkor tedd be nekik az odút mikor neked a legjobb. A sok zöldség és gyümölcs fontos, az alapmagkeveréket nem kell megváltoztatni, jó az amit eddig is adtál, de adj nekik naponta főtt tojást (legalább fél órán át főzd). Ez elég hamar beindítja őket. És természetesen addig kell adni míg a fiókák nem önállósulnak.


  5. stanley - 2011. április 24. 17:49

    Oké. De mi is az a magkeverék? Ahány szakirodalom annyi féle. Dr. Romhányi papagájos könyvében pl. ugyanaz, mint a hullámos papagájnak. Holott az enyémek épp a kölset nem szeretik, kizárólag kendermagot akarnak enni, fürtös kölest, meg zabot.


  6. Marcell - 2011. május 26. 08:55

    Bocs a késői válaszért, nem vettem észre hogy ide is írtál :) Abban a könyvben bizonyára a méretükből kiindulva írták ezt, nem jó nekik az amit a huliknak adnak. Inkább a nimfáknak valót vegyed, feldúsíthatod napraforgóval, kendermaggal, amit szeretnek.


  7. Lackó - 2011. június 16. 10:00

    Ez az új “fejezet” is nagyon tetszett.Igazából én eleve párba vettem őket, de azért jö ha tud az ember ilyeneket.:)
    Láttam, hogy itt a kommentezéssel eltértetek a szaporodással kapcsolatos dolgokhoz.Azt szeretném kérdezni, hogyha megfőztem a tojást, és van nekik odujuk /tegnap raktam be a tojást a tojáshéjba-az nem baj?/.Tehát amiket itt ezen az oldalon olvastam, nagyjából mindent be szerettem volna tartani.-remélem sikerült is.:)Ilyenkor kb. hány nap még lesz valami tojás az odu-ban? :D


  8. Marcell - 2011. június 16. 10:33

    Szia!
    Örülök hogy tetszik és hogy segíthetek!
    Azt hogy érted, hogy tegnap tetted be a tojást a tojáshéjba? Jól csináltad, ilyenkor csak várni kell. Minden párnál más, vannak akik hamarabb belekezdenek, vannak akik egy kicsit lassabban. Mennyi idősek a madaraid? Mert ha ez lesz az első költésük, akkor lehet hogy kicsit még ügyetlenebbek. Az is számít hogy mióta adod nekik a tojást. Általában egy hónappal a költési időszak előtt már érdemes elkezdeni adni nekik. Ha már kezdenek bemenni az odúba, feltérképezik a terepet, akkor lassan biztos letojnak.


  9. stanley - 2011. június 16. 10:38

    Ezt csinálják az enyémek is, már vagy két hete megy a tojózás, osztán nagy titkosan bevonulnak az oduba. De a nőstény mégsem tojik le, pedig a hím mindig zavarja befelé. Ha kint van, nem is hagy neki nyugtot egyáltalán, még enni se nagyon hagyja. Érdekes.


  10. Marcell - 2011. június 16. 10:40

    De mennyi idősek? Ivarérettek már?


  11. stanley - 2011. június 16. 11:38

    Bárcsak tudnám. Az előző tulaj elmondása szerint tavaly egy fiókát tudtak fölnevelni, és az volt az első költésük. Tehát akkor max 2-3 évesek. Már ha igazat mondott a srác.


  12. Marcell - 2011. június 16. 12:41

    Hát akkor minden rendben, majd költenek, csak várj türelmesen.


  13. Lackó - 2011. június 16. 12:54

    Úgy értem, hogy megfőztem a tojást, és a tojás héjába “tálaltam” nekik!:DD


  14. Marcell - 2011. június 16. 13:43

    Hát inkább ne a tojáshéjjal együtt add nekik. A tojáshéj is hasznos kalcium forrás, de inkább összemorzsolva ajánlott adni nekik. Meg rakjatok be nekik szépiát, azt hamar megeszik ilyenkor, az is fontos.


Új hozzászólás

Verébpapagáj.hu | Minden jog fenntartva | Bejegyzések (RSS), Hozzászólások (RSS).